| 15:1 | Ἦσαν δὲ αὐτῷ ἐγγίζοντες πάντες οἱ τελῶναι καὶ οἱ ἁμαρτωλοὶ ἀκούειν αὐτοῦ. | Erant autem appropinquantes ei publicani, et peccatores ut audirent illum. | ወቀርቡ ኀቤሁ መጸብሓን ወኃጥኣን ይስምዕዎ። |
|---|
| 15:2 | καὶ διεγόγγυζον οἵ τε Φαρισαῖοι καὶ οἱ γραμματεῖς λέγοντες ὅτι οὗτος ἁμαρτωλοὺς προσδέχεται καὶ συνεσθίει αὐτοῖς. | Et murmurabant pharisaei, et scribae, dicentes : Quia hic peccatores recipit, et manducat cum illis. | ወአንጐርጐሩ ጸሐፍት ወፈሪሳውያን እንዘ ይብሉ ዝንቱሰ ኃጥኣነ ይትዌከፍ ወይበልዕ ምስሌሆሙ። |
|---|
| 15:3 | εἶπεν δὲ πρὸς αὐτοὺς τὴν παραβολὴν ταύτην λέγων· | Et ait ad illos parabolam istam dicens : | ወመሰለ ሎሙ ከመዝ ወይቤሎሙ። |
|---|
| 15:4 | τίς ἄνθρωπος ἐξ ὑμῶν ἔχων ἑκατὸν πρόβατα καὶ ἀπολέσας ἐξ αὐτῶν ἓν οὐ καταλείπει τὰ ἐνενήκοντα ἐννέα ἐν τῇ ἐρήμῳ καὶ πορεύεται ἐπὶ τὸ ἀπολωλός, ἕως εὕρῃ αὐτό; | Quis ex vobis homo, qui habet centum oves, et si perdiderit unam ex illis, nonne dimittit nonaginta novem in deserto, et vadit ad illam quae perierat, donec inveniat eam ? | እመቦ ብእሲ እምኔክሙ ዘቦ ምእት አባግዕ ወለእመ ተገድፈቶ አሐቲ እምኔሆን አኮኑ የኀድግ ተስዓ ወተስዐተ ውስተ ገዳም ወየሐውር ኀበ እንተ ተገድፈቶ እስከ ይረክባ። |
|---|
| 15:5 | καὶ εὑρὼν ἐπιτίθησιν ἐπὶ τοὺς ὤμους αὐτοῦ χαίρων, | Et cum invenerit eam, imponit in humeros suos gaudens : | ወእምከመ ረከባ ይጸውራ ዲበ መትከፍቱ እንዘ ይትፌሣሕ። |
|---|
| 15:6 | καὶ ἐλθὼν εἰς τὸν οἶκον συνκαλεῖ τοὺς φίλους καὶ τοὺς γείτονας, λέγων αὐτοῖς· συνχάρητέ μοι, ὅτι εὗρον τὸ πρόβατόν μου τὸ ἀπολωλός. | et veniens domum convocat amicos et vicinos, dicens illis : Congratulamini mihi, quia inveni ovem meam, quae perierat. | ወአቲዎ ቤቶ ይጼውዕ አዕርክቲሁ ወጎሮ ወይብሎሙ ተፈሥሑ ሊተ እስመ ረከብኩ በግዕትየ እንተ ተገድፈተኒ። |
|---|
| 15:7 | λέγω ὑμῖν ὅτι οὕτως χαρὰ ἐν τῷ οὐρανῷ ἔσται ἐπὶ ἑνὶ ἁμαρτωλῷ μετανοοῦντι ἢ ἐπὶ ἐνενήκοντα ἐννέα δικαίοις οἵτινες οὐ χρείαν ἔχουσιν μετανοίας. | Dico vobis quod ita gaudium erit in caelo super uno peccatore poenitentiam agente, quam super nonaginta novem justis, qui non indigent poenitentia. | እብለክሙ ከመ ከመዝ ይከውን ትፍሥሕት በሰማያት በበይነ አሐዱ ኃጥእ ዘይኔስሕ ፈድፋደ እምነ ተስዓ ወተስዐቱ ጻድቃን እለ ኢይፈቅዱ ይነስሑ። |
|---|
| 15:8 | Ἢ τίς γυνὴ δραχμὰς ἔχουσα δέκα, ἐὰν ἀπολέσῃ δραχμὴν μίαν, οὐχὶ ἅπτει λύχνον καὶ σαροῖ τὴν οἰκίαν καὶ ζητεῖ ἐπιμελῶς ἕως ὅτου εὕρῃ; | Aut quae mulier habens drachmas decem, si perdiderit drachmam unam, nonne accendit lucernam, et everrit domum, et quaerit diligenter, donec inveniat ? | ወእመኒ ብእሲት ዘባቲ ዐሥሩ ጠፋልሐ አግሙስ ወለእመ ተገድፈታ አሐቲ እምኔሆን አኮኑ ታኀቱ ማኅቶተ ወትፈነቅል ኵሎ ዘውስተ ቤታ ወተኀሥሥ አስተሐሚማ እስከ ትረክብ። |
|---|
| 15:9 | καὶ εὑροῦσα συνκαλεῖ τὰς φίλας καὶ γείτονας λέγουσα· συνχάρητέ μοι, ὅτι εὗρον τὴν δραχμὴν ἣν ἀπώλεσα. | Et cum invenerit convocat amicas et vicinas, dicens : Congratulamini mihi, quia inveni drachmam quam perdideram. | ወእምከመ ረከበት ትጼውዕ አዕርክቲሃ ወጎራ ወትብሎን ተፈሥሓ ሊተ እስመ ረከብኩ ገመስየ እንተ ተገድፈተኒ። |
|---|
| 15:10 | οὕτως, λέγω ὑμῖν, γίνεται χαρὰ ἐνώπιον τῶν ἀγγέλων τοῦ θεοῦ ἐπὶ ἑνὶ ἁμαρτωλῷ μετανοοῦντι. | Ita, dico vobis, gaudium erit coram angelis Dei super uno peccatore poenitentiam agente. | እብለክሙ ከመ ከማሁ ይከውን ፍሥሓ በሰማያት በቅድመ መላእክተ እግዚአብሔር በእንተ አሐዱ ኃጥእ ዘይኔስሕ። |
|---|
| 15:11 | Εἶπεν δέ· ἄνθρωπός τις εἶχεν δύο υἱούς. | Ait autem : Homo quidam habuit duos filios : | ወካዕበ ይቤ አሐዱ ብእሲ ቦቱ ክልኤቱ ደቂቅ። |
|---|
| 15:12 | καὶ εἶπεν ὁ νεώτερος αὐτῶν τῷ πατρί· πάτερ, δός μοι τὸ ἐπιβάλλον μέρος τῆς οὐσίας. καὶ διεῖλεν αὐτοῖς τὸν βίον. | et dixit adolescentior ex illis patri : Pater, da mihi portionem substantiae, quae me contingit. Et divisit illis substantiam. | ወይቤሎ ዘይንእስ ለአቡሁ አባ ሀበኒ መክፈልተ ርስትየ ዘይረክበኒ እምንዋይከ ወከፈሎ ንዋዮ። |
|---|
| 15:13 | καὶ μετ’ οὐ πολλὰς ἡμέρας συναγαγὼν ἅπαντα ὁ νεώτερος υἱὸς ἀπεδήμησεν εἰς χώραν μακράν, καὶ ἐκεῖ διεσκόρπισεν τὴν οὐσίαν αὐτοῦ ζῶν ἀσώτως. | Et non post multos dies, congregatis omnibus, adolescentior filius peregre profectus est in regionem longinquam, et ibi dissipavit substantiam suam vivendo luxuriose. | ወእምድኅረ ኅዳጥ መዋዕል አስተጋብአ ኵሎ ንዋዮ ዝኩ ወልዱ ዘይንእስ ወሖረ ወነገደ ርኁቀ ብሔረ ወበህየ ዘረወ ወአማሰነ ኵሎ ንዋዮ እንዘ የሐዩ በምርዓት። |
|---|
| 15:14 | δαπανήσαντος δὲ αὐτοῦ πάντα ἐγένετο λιμὸς ἰσχυρὰ κατὰ τὴν χώραν ἐκείνην, καὶ αὐτὸς ἤρξατο ὑστερεῖσθαι. | Et postquam omnia consummasset, facta est fames valida in regione illa, et ipse coepit egere. | ወአኅሊቆ ኵሎ ንዋዮ መጽአ ረኃብ ዐቢይ ውስተ ውእቱ ብሔር ወተጸነሰ። |
|---|
| 15:15 | καὶ πορευθεὶς ἐκολλήθη ἑνὶ τῶν πολιτῶν τῆς χώρας ἐκείνης, καὶ ἔπεμψεν αὐτὸν εἰς τοὺς ἀγροὺς αὐτοῦ βόσκειν χοίρους· | Et abiit, et adhaesit uni civium regionis illius : et misit illum in villam suam ut pasceret porcos. | ወሖረ ወተፀምደ ኀበ አሐዱ እምሰብአ ውእቱ ብሔር ወፈነዎ ውስተ አዕጻደ ወፍሩ ይርዐይ አሕርወ። |
|---|
| 15:16 | καὶ ἐπεθύμει γεμίσαι τὴν κοιλίαν αὐτοῦ ἀπὸ τῶν κερατίων ᾧν ἤσθιον οἱ χοῖροι, καὶ οὐδεὶς ἐδίδου αὐτῷ. | Et cupiebat implere ventrem suum de siliquis, quas porci manducabant : et nemo illi dabat. | ወፈተወ ይጽገብ እምሖመረ ጽራእ ዘይሴሰዩ አሕርው ወአልቦ ዘይሁቦ። |
|---|
| 15:17 | εἰς ἑαυτὸν δὲ ἐλθὼν ἔφη· πόσοι μίσθιοι τοῦ πατρός μου περισσεύουσιν ἄρτων· ἐγὼ δὲ λιμῷ ὧδε ἀπόλλυμαι. | In se autem reversus, dixit : Quanti mercenarii in domo patris mei abundant panibus, ego autem hic fame pereo ! | ወኀለየ በልቡ ወይቤ ሚመጠን አግብርቲሁ ወገባእቱ ለአቡየ እለ ያተርፍዎ ለእክል ወአንሰ እመውት በረኃብ በዝየ። |
|---|
| 15:18 | ἀναστὰς πορεύσομαι πρὸς τὸν πατέρα μου καὶ ἐρῶ αὐτῷ· πάτερ, ἥμαρτον εἰς τὸν οὐρανὸν καὶ ἐνώπιόν σου, | surgam, et ibo ad patrem meum, et dicam ei : Pater, peccavi in caelum, et coram te : | እትነሣእ ወአሐውር ኀበ አቡየ ወእብሎ አባ አበስኩ በሰማይኒ ወበቅድሜከኒ። |
|---|
| 15:19 | οὐκέτι εἰμὶ ἄξιος κληθῆναι υἱός σου· ποίησόν με ὡς ἕνα τῶν μισθίων σου. | jam non sum dignus vocari filius tuus : fac me sicut unum de mercenariis tuis. | ወኢይደልወኒ እንከ እሰመይ ወልደከ አላ ረስየኒ ከመ አሐዱ እምአግብርቲከ። |
|---|
| 15:20 | καὶ ἀναστὰς ἦλθεν πρὸς τὸν πατέρα αὐτοῦ. ἔτι δὲ αὐτοῦ μακρὰν ἀπέχοντος εἶδεν αὐτὸν ὁ πατὴρ αὐτοῦ καὶ ἐσπλαγχνίσθη, καὶ δραμὼν ἐπέπεσεν ἐπὶ τὸν τράχηλον αὐτοῦ καὶ κατεφίλησεν αὐτόν. | Et surgens venit ad patrem suum. Cum autem adhuc longe esset, vidit illum pater ipsius, et misericordia motus est, et accurrens cecidit super collum ejus, et osculatus est eum. | ወተንሥአ ወሖረ ኀበ አቡሁ ወርእዮ አቡሁ እምርኁቅ ምህሮ ወሮጸ ወሐቀፎ ክሣዶ ወሰዓሞ። |
|---|
| 15:21 | εἶπεν δὲ αὐτῷ ὁ υἱός· πάτερ, ἥμαρτον εἰς τὸν οὐρανὸν καὶ ἐνώπιόν σου, οὐκέτι εἰμὶ ἄξιος κληθῆναι υἱός σου. | Dixitque ei filius : Pater, peccavi in caelum, et coram te : jam non sum dignus vocari filius tuus. | ወይቤሎ ወልዱ አባ አበስኩ በሰማይኒ ወበቅድሜከኒ ወኢይደልወኒ እንከ እሰመይ ወልደከ አላ ረስየኒ ከመ አሐዱ እምአግብርቲከ። |
|---|
| 15:22 | εἶπεν δὲ ὁ πατὴρ πρὸς τοὺς δούλους αὐτοῦ· ἐξενέγκατε στολὴν τὴν πρώτην καὶ ἐνδύσατε αὐτόν, καὶ δότε δακτύλιον εἰς τὴν χεῖρα αὐτοῦ καὶ ὑποδήματα εἰς τοὺς πόδας, | Dixit autem pater ad servos suos : Cito proferte stolam primam, et induite illum, et date annulum in manum ejus, et calceamenta in pedes ejus : | ወይቤሎሙ አቡሁ ለአግብርቲሁ አምጽኡ ፍጡነ አልባሰ ቅድዋተ ወአልብስዎ ወደዩ ኅልቀተ ውስተ አጻብዒሁ ወአሣእነ ውስተ እገሪሁ። |
|---|
| 15:23 | καὶ φέρετε τὸν μόσχον τὸν σιτευτόν, θύσατε καὶ φαγόντες εὐφρανθῶμεν, | et adducite vitulum saginatum, et occidite, et manducemus, et epulemur : | ወአምጽኡ ላሕመ መግዝአ ወጥብሑ ንብላዕ ወንትፈሣሕ። |
|---|
| 15:24 | ὅτι οὗτος ὁ υἱός μου νεκρὸς ἦν καὶ ἀνέζησεν, ἦν ἀπολωλὼς καὶ εὑρέθη. καὶ ἤρξαντο εὐφραίνεσθαι. | quia hic filius meus mortuus erat, et revixit : perierat, et inventus est. Et coeperunt epulari. | እስመ ዝንቱ ወልድየ ሞተሂ ወሐይወ ተኀጕለሂ ወተረክበ ወአኀዙ ይትፈሥሑ። |
|---|
| 15:25 | ἦν δὲ ὁ υἱὸς αὐτοῦ ὁ πρεσβύτερος ἐν ἀγρῷ· καὶ ὡς ἐρχόμενος ἤγγισεν τῇ οἰκίᾳ, ἤκουσεν συμφωνίας καὶ χορῶν, | Erat autem filius ejus senior in agro : et cum veniret, et appropinquaret domui, audivit symphoniam et chorum : | ወወልዱሰ ዘይልኅቅ ሀለወ ውስተ ሐቅል ወአቲዎ ሶበ በጽሐ ኀበ ጽንፈ ሀገር ሰምዐ እንዚራ ወማኅሌተ። |
|---|
| 15:26 | καὶ προσκαλεσάμενος ἕνα τῶν παίδων ἐπυνθάνετο τί εἴη ταῦτα. | et vocavit unum de servis, et interrogavit quid haec essent. | ወጸውዐ አሐደ እምአግብርተ አቡሁ ወይቤሎ ምንትኑ ዝንቱ ዘእሰምዕ። |
|---|
| 15:27 | ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ ὅτι ὁ ἀδελφός σου ἥκει, καὶ ἔθυσεν ὁ πατήρ σου τὸν μόσχον τὸν σιτευτόν, ὅτι ὑγιαίνοντα αὐτὸν ἀπέλαβεν. | Isque dixit illi : Frater tuus venit, et occidit pater tuus vitulum saginatum, quia salvum illum recepit. | ወይቤሎ እስመ አተወ እኁከ ወጠብሐ አቡከ ላሕመ መግዝአ እስመ ረከቦ ሕያዎ። |
|---|
| 15:28 | ὠργίσθη δὲ καὶ οὐκ ἤθελεν εἰσελθεῖν· ὁ δὲ πατὴρ αὐτοῦ ἐξελθὼν παρεκάλει αὐτόν. | Indignatus est autem, et nolebat introire. Pater ergo illius egressus, coepit rogare illum. | ወተምዐ ወአበየ በዊአ ወወፅአ አቡሁ ወአስተብቍዖ። |
|---|
| 15:29 | ὁ δὲ ἀποκριθεὶς εἶπεν τῷ πατρί· ἰδοὺ τοσαῦτα ἔτη δουλεύω σοι καὶ οὐδέποτε ἐντολήν σου παρῆλθον, καὶ ἐμοὶ οὐδέποτε ἔδωκας ἔριφον ἵνα μετὰ τῶν φίλων μου εὐφρανθῶ· | At ille respondens, dixit patri suo : Ecce tot annis servio tibi, et numquam mandatum tuum praeterivi : et numquam dedisti mihi haedum ut cum amicis meis epularer. | ወአውሥአ ወይቤሎ ለአቡሁ ናሁ መጠነዝ ዓመተ ተቀነይኩ ለከ ወግሙራ ኢኀለፍኩ እምትእዛዝከ ወሊተሰ ኢወሀብከኒ ማሕስአ ጠሊ ጥቀ በዘእትፌሣሕ ምስለ አዕርክትየ ወቢጽየ። |
|---|
| 15:30 | ὅτε δὲ ὁ υἱός σου οὗτος ὁ καταφαγών σου τὸν βίον μετὰ πορνῶν ἦλθεν, ἔθυσας αὐτῷ τὸν σιτευτὸν μόσχον. | Sed postquam filius tuus hic, qui devoravit substantiam suam cum meretricibus, venit, occidisti illi vitulum saginatum. | ወአቲዎሰ ዝንቱ ወልድከ ዘአኅለቀ ወበልዐ ኵሎ ንብረተከ ምስለ ዘማት ጠባሕከ ሎቱ ላሕመ መግዝአ። |
|---|
| 15:31 | ὁ δὲ εἶπεν αὐτῷ· τέκνον, σὺ πάντοτε μετ’ ἐμοῦ εἶ, καὶ πάντα τὰ ἐμὰ σά ἐστιν· | At ipse dixit illi : Fili, tu semper mecum es, et omnia mea tua sunt : | ወይቤሎ አቡሁ ወልድየ አንተሰ ዘልፈ ሀለውከ ምስሌየ ወኵሉ ዘዚኣየ ዚኣከ ውእቱ። |
|---|
| 15:32 | εὐφρανθῆναι δὲ καὶ χαρῆναι ἔδει, ὅτι ὁ ἀδελφός σου οὗτος νεκρὸς ἦν καὶ ἔζησεν, καὶ ἀπολωλὼς καὶ εὑρέθη. | epulari autem, et gaudere oportebat, quia frater tuus hic mortuus erat, et revixit ; perierat, et inventus est. | ወባሕቱ ርቱዕሰ ንትፈሣሕ ወንትሐሠይ እስመ ዝንቱ እኁከ ሞተሂ ወሐይወ ተኀጕለሂ ወተረክበ። |
|---|