| 14:1 | Ἦν δὲ τὸ πάσχα καὶ τὰ ἄζυμα μετὰ δύο ἡμέρας, καὶ ἐζήτουν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ γραμματεῖς πῶς αὐτὸν ἐν δόλῳ κρατήσαντες ἀποκτείνωσιν· | Erat autem Pascha et azyma post biduum : et quaerebant summi sacerdotes et scribae quomodo eum dolo tenerent, et occiderent. | ወእስከ ሰኑይ መዋዕል ፋሲካ በዓለ መጸለት ወኀሠሡ ሊቃነ ካህናት ወጸሐፍት ይትመየንዎ ወየአኀዝዎ ወይቅትልዎ። |
|---|
| 14:2 | ἔλεγον γάρ· μὴ ἐν τῇ ἑορτῇ, μήποτε ἔσται θόρυβος τοῦ λαοῦ. | Dicebant autem : Non in die festo, ne forte tumultus fieret in populo. | ወይቤሉ አኮኬ በበዓል ከመ ኢይትሀወኩ ሕዝብ። |
|---|
| 14:3 | Καὶ ὄντος αὐτοῦ ἐν Βηθανίᾳ ἐν τῇ οἰκίᾳ Σίμωνος τοῦ λεπροῦ, κατακειμένου αὐτοῦ ἦλθεν γυνὴ ἔχουσα ἀλάβαστρον μύρου νάρδου πιστικῆς πολυτελοῦς· συντρίψασα τὸν ἀλάβαστρον κατέχεεν αὐτοῦ τῆς κεφαλῆς. | Et cum esset Bethaniae in domo Simonis leprosi, et recumberet, venit mulier habens alabastrum unguenti nardi spicati pretiosi : et fracto alabastro, effudit super caput ejus. | ወእንዘ ሀሎ ቢታንያ በቤተ ስምዖን ዘለምጽ እንዘ ይረፍቅ መጽአት ብእሲት ወአምጽአት ዕፍረተ ዘአልባጥሮስ ዘናርዱ ቅድው ዘዕፁብ ሤጡ ወአኮሰቶ ወሶጠት ዲበ ርእሱ። |
|---|
| 14:4 | ἦσαν δέ τινες ἀγανακτοῦντες πρὸς ἑαυτούς· εἰς τί ἡ ἀπώλεια αὕτη τοῦ μύρου γέγονεν; | Erant autem quidam indigne ferentes intra semetipsos, et dicentes : Ut quid perditio ista unguenti facta est ? | ወቦ እለ ተምዑ ወይቤሉ ለምንት ዘመጠነዝ ኀጕል ዘዝ ዕፍረት። |
|---|
| 14:5 | ἠδύνατο γὰρ τοῦτο τὸ μύρον πραθῆναι ἐπάνω δηναρίων τριακοσίων καὶ δοθῆναι τοῖς πτωχοῖς· καὶ ἐνεβριμοῦντο αὐτῇ. | poterat enim unguentum istud venundari plus quam trecentis denariis, et dari pauperibus. Et fremebant in eam. | እምኢተክህለኑ ይሠየጥ ዝንቱ ዕፍረት ፈድፋደ እምሠለስቱ ምእት ዲናር ወይትወሀብ ለነዳያን ወገሠጽዋ። |
|---|
| 14:6 | ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν· ἄφετε αὐτήν· τί αὐτῇ κόπους παρέχετε; καλὸν ἔργον ἠργάσατο ἐν ἐμοί. | Jesus autem dixit : Sinite eam, quid illi molesti estis ? Bonum opus operata est in me : | ወይቤሎሙ እግዚእ ኢየሱስ ኅድግዋ ለብእሲት ወኢታስርሕዋ ሠናየ ግብረ ገብረት ላዕሌየ። |
|---|
| 14:7 | πάντοτε γὰρ τοὺς πτωχοὺς ἔχετε μεθ’ ἑαυτῶν, καὶ ὅταν θέλητε δύνασθε εὖ ποιῆσαι, ἐμὲ δὲ οὐ πάντοτε ἔχετε. | semper enim pauperes habetis vobiscum : et cum volueritis, potestis illis benefacere : me autem non semper habetis. | ወለነዳያንሰ ዘልፈ ትረክብዎሙ በኀቤክሙ ወጊዜ ፈቀድክሙ ታሤንዩ ሎሙ ወኪያየሰ አኮ ዘልፈ ዘትረክቡኒ። |
|---|
| 14:8 | ὃ ἔσχεν ἐποίησεν· προέλαβεν μυρίσαι μου τὸ σῶμά εἰς τὸν ἐνταφιασμόν. | Quod habuit haec, fecit : praevenit ungere corpus meum in sepulturam. | ወዛቲኒ ዘባቲ ገብረት ወአቅደመት ወቀብዐተኒ ሥጋየ ለቀበርየ። |
|---|
| 14:9 | ἀμὴν δὲ λέγω ὑμῖν, ὅπου ἐὰν κηρυχθῇ τὸ εὐαγγέλιον εἰς ὅλον τὸν κόσμον, καὶ ὃ ἐποίησεν αὕτη λαληθήσεται εἰς μνημόσυνον αὐτῆς. | Amen dico vobis : Ubicumque praedicatum fuerit Evangelium istud in universo mundo, et quod fecit haec, narrabitur in memoriam ejus. | አማን እብለክሙ ኀበ ሰበክዋ ለዛቲ ወንጌል ውስተ ኵሉ ዓለም ይነግሩ ዘገብረት ዛቲ ብእሲት ወይዜከርዋ። |
|---|
| 14:10 | Καὶ Ἰούδας Ἰσκαριώθ, ὁ εἷς τῶν δώδεκα, ἀπῆλθεν πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς ἵνα αὐτὸν παραδοῖ αὐτοῖς. | Et Judas Iscariotes, unus de duodecim, abiit ad summos sacerdotes, ut proderet eum illis. | ወይሁዳ አስቆሮታዊ አሐዱ እምዐሠርቱ ወክልኤቱ ሖረ ኀበ ሊቃነ ካህናት ከመ ያግብኦ ሎሙ። |
|---|
| 14:11 | οἱ δὲ ἀκούσαντες ἐχάρησαν καὶ ἐπηγγείλαντο αὐτῷ ἀργύριον δοῦναι· καὶ ἐζήτει πῶς αὐτὸν εὐκαίρως παραδοῖ. | Qui audientes gavisi sunt : et promiserunt ei pecuniam se daturos. Et quaerebat quomodo illum opportune traderet. | ወሰሚዖሙ ተፈሥሑ ወተናገርዎ የሀብዎ ሠላሳ ብሩረ ወፈቀደ በጽሚት ያግብኦ ሎሙ። |
|---|
| 14:12 | Καὶ τῇ πρώτῃ ἡμέρᾳ τῶν ἀζύμων, ὅτε τὸ πάσχα ἔθυον, λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ· ποῦ θέλεις ἀπελθόντες ἑτοιμάσωμεν ἵνα φάγῃς τὸ πάσχα; | Et primo die azymorum quando Pascha immolabant, dicunt ei discipuli : Quo vis eamus, et paremus tibi ut manduces Pascha ? | ወአመ ቀዳሚት ዕለት በዓለ መጸለት ፋሲካ አመ ይጠብሑ ፍሥሐ ይቤልዎ አርዳኢሁ በአይቴ ትፈቅድ ንሑር ናስተዳሉ ለከ ትብላዕ ፍሥሐ። |
|---|
| 14:13 | καὶ ἀποστέλλει δύο τῶν μαθητῶν αὐτοῦ καὶ λέγει αὐτοῖς· ὑπάγετε εἰς τὴν πόλιν, καὶ ἀπαντήσει ὑμῖν ἄνθρωπος κεράμιον ὕδατος βαστάζων· ἀκολουθήσατε αὐτῷ, | Et mittit duos ex discipulis suis, et dicit eis : Ite in civitatem, et occurret vobis homo lagenam aquae bajulans : sequimini eum, | ወፈነወ ክልኤተ እምአርዳኢሁ ወይቤሎሙ ሑሩ ሀገረ ዘቅድሜክሙ ወትረክቡ ብእሴ ዘይጸውር ጻሕበ ማይ ወትልውዎ ኀበ ቦአ ቤት። |
|---|
| 14:14 | καὶ ὅπου ἐὰν εἰσέλθῃ εἴπατε τῷ οἰκοδεσπότῃ ὅτι ὁ διδάσκαλος λέγει· ποῦ ἐστιν τὸ κατάλυμά μου, ὅπου τὸ πάσχα μετὰ τῶν μαθητῶν μου φάγω; | et quocumque introierit, dicite domino domus, quia magister dicit : Ubi est refectio mea, ubi Pascha cum discipulis meis manducem ? | ወበልዎ ለበዓለ ቤት ይቤለከ ሊቅ አይቴኑ ጽርሕ ኀበ እበልዕ ፍሥሐ ምስለ አርዳእየ። |
|---|
| 14:15 | καὶ αὐτὸς ὑμῖν δείξει ἀνάγαιον μέγα ἐστρωμένον ἕτοιμον, κἀκεῖ ἑτοιμάσατε ἡμῖν. | Et ipse vobis demonstrabit coenaculum grande, stratum : et illic parate nobis. | ወውእቱ ያርእየክሙ ጽርሐ ዐቢየ ወንጹፈ ወርሡየ ወህየ አስተዳልዉ ለነ። |
|---|
| 14:16 | καὶ ἐξῆλθον οἱ μαθηταὶ καὶ ἦλθον εἰς τὴν πόλιν καὶ εὗρον καθὼς εἶπεν αὐτοῖς, καὶ ἡτοίμασαν τὸ πάσχα. | Et abierunt discipuli ejus, et venerunt in civitatem : et invenerunt sicut dixerat illis, et paraverunt Pascha. | ወሖሩ አርዳኢሁ ሀገረ ወረከቡ በከመ ይቤሎሙ ወአስተዳለዉ በህየ ፍሥሐ። |
|---|
| 14:17 | Καὶ ὀψίας γενομένης ἔρχεται μετὰ τῶν δώδεκα. | Vespere autem facto, venit cum duodecim. | ወመስዮ ሖረ ምስለ ዐሠርቱ ወክልኤቱ አርዳኢሁ። |
|---|
| 14:18 | καὶ ἀνακειμένων αὐτῶν καὶ ἐσθιόντων ὁ Ἰησοῦς εἶπεν· ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι εἷς ἐξ ὑμῶν παραδώσει με, ὁ ἐσθίων μετ’ ἐμοῦ. | Et discumbentibus eis, et manducantibus, ait Jesus : Amen dico vobis, quia unus ex vobis tradet me, qui manducat mecum. | ወእንዘ ይረፍቁ ወይበልዑ ይቤሎሙ እግዚእ ኢየሱስ አማን እብለክሙ አሐዱ እምኔክሙ ዘይበልዕ ምስሌየ ያገብአኒ። |
|---|
| 14:19 | ἤρξαντο λυπεῖσθαι καὶ λέγειν αὐτῷ εἷς κατὰ εἷς· μήτι ἐγώ; | At illi coeperunt contristari, et dicere ei singulatim : Numquid ego ? | ወአኀዙ ይተክዙ ወይበሉ በበ አሐዱ አነኑ እንጋ ውእቱ። |
|---|
| 14:20 | ὁ δὲ εἶπεν αὐτοῖς· εἷς τῶν δώδεκα, ὁ ἐμβαπτόμενος μετ’ ἐμοῦ εἰς τὸ τρύβλιον. | Qui ait illis : Unus ex duodecim, qui intingit mecum manum in catino. | ወአውሥአ ወይቤሎሙ አሐዱ እምዐሠርቱ ወክልኤቱ ዘይጸብሕ ምስሌየ ውስተ መጽብሕየ። |
|---|
| 14:21 | ὅτι ὁ μὲν υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ὑπάγει, καθὼς γέγραπται περὶ αὐτοῦ· οὐαὶ δὲ τῷ ἀνθρώπῳ ἐκείνῳ δι’ οὗ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου παραδίδοται· καλὸν αὐτῷ εἰ οὐκ ἐγεννήθη ὁ ἄνθρωπος ἐκεῖνος. | Et Filius quidem hominis vadit sicut scriptum est de eo : vae autem homini illi per quem Filius hominis tradetur ! bonum erat ei, si non esset natus homo ille. | ወወልደ ዕጓለ እመሕያውሰ የሐውር በከመ ጽሑፍ በእንቲኣሁ ወባሕቱ አሌ ሎቱ ለውእቱ ብእሲ ዘእምኔሁ ይትሜጠውዎ ለወልደ ዕጓለ እመሕያው እምኀየሶ ሶበ ኢተወልደ ለውእቱ ብእሲ። |
|---|
| 14:22 | Καὶ ἐσθιόντων αὐτῶν λαβὼν ἄρτον εὐλογήσας ἔκλασεν καὶ ἔδωκεν αὐτοῖς καὶ εἶπεν· λάβετε· τοῦτό ἐστιν τὸ σῶμά μου. | Et manducantibus illis, accepit Jesus panem : et benedicens fregit, et dedit eis, et ait : Sumite, hoc est corpus meum. | ወእንዘ ይበልዑ ነሥአ እግዚእ ኢየሱስ ኅብስተ ወባረከ ወፈተተ ወወሀቦሙ ወይቤሎሙ ንሥኡ ብልዑ ዝውእቱ ሥጋየ። |
|---|
| 14:23 | καὶ λαβὼν ποτήριον εὐχαριστήσας ἔδωκεν αὐτοῖς, καὶ ἔπιον ἐξ αὐτοῦ πάντες. | Et accepto calice, gratias agens dedit eis : et biberunt ex illo omnes. | ወነሥአ ጽዋዐኒ ወአእኲቶ ወሀቦሙ ወይቤሎሙ ንሥኡ ወስትዩ እምኔሁ ኵልክሙ። |
|---|
| 14:24 | καὶ εἶπεν αὐτοῖς· τοῦτό ἐστιν τὸ αἷμά μου τῆς διαθήκης τὸ ἐκχυννόμενον ὑπὲρ πολλῶν. | Et ait illis : Hic est sanguis meus novi testamenti, qui pro multis effundetur. | ወይቤሎሙ ዝውእቱ ደምየ ዘሐዲስ ሥርዐት ዘይትከዐው በእንተ ብዙኃን። |
|---|
| 14:25 | ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι οὐκέτι οὐ μὴ πίω ἐκ τοῦ γενήματος τῆς ἀμπέλου ἕως τῆς ἡμέρας ἐκείνης ὅταν αὐτὸ πίνω καινὸν ἐν τῇ βασιλείᾳ τοῦ θεοῦ. | Amen dico vobis, quia jam non bibam de hoc genimine vitis usque in diem illum, cum illud bibam novum in regno Dei. | አማን እብለክሙ ኢይሰቲ እንከ እምዝንቱ ፍሬ ወይን እስከ እንታክቲ ዕለት አመ እሰትዮ ሐዲሰ በመንግሥተ እግዚአብሔር ። |
|---|
| 14:26 | Καὶ ὑμνήσαντες ἐξῆλθον εἰς τὸ ὄρος τῶν ἐλαιῶν. | Et hymno dicto exierunt in montem Olivarum. | ሰቢሖሙ ወአንቢቦሙ ወፅኡ ውስተ ደብረ ዘይት። |
|---|
| 14:27 | καὶ λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς ὅτι πάντες σκανδαλισθήσεσθε, ὅτι γέγραπται· πατάξω τὸν ποιμένα, καὶ τὰ πρόβατα διασκορπισθήσονται. | Et ait eis Jesus : Omnes scandalizabimini in me in nocte ista : quia scriptum est : Percutiam pastorem, et dispergentur oves. | ወይቤሎሙ እግዚእ ኢየሱስ ለአርዳኢሁ ኵልክሙ ትክሕዱኒ በዛቲ ሌሊት እስመ ጽሑፍ ዘይብል «እቀትሎ ለኖላዊ ወይዘረዋ አባግዒሁ።» |
|---|
| 14:28 | ἀλλὰ μετὰ τὸ ἐγερθῆναί με προάξω ὑμᾶς εἰς τὴν Γαλιλαίαν. | Sed postquam resurrexero, praecedam vos in Galilaeam. | ወእምድኅረ ተንሣእኩ እቀድመክሙ ገሊላ። |
|---|
| 14:29 | ὁ δὲ Πέτρος ἔφη αὐτῷ· εἰ καὶ πάντες σκανδαλισθήσονται, ἀλλ’ οὐκ ἐγώ. | Petrus autem ait illi : Et si omnes scandalizati fuerint in te, sed non ego. | ወይቤሎ ጴጥሮስ ለእመኒ ኵሎሙ ክሕዱከ አንሰ ኢይክሕደከ። |
|---|
| 14:30 | καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς· ἀμὴν λέγω σοι ὅτι σὺ σήμερον ταύτῃ τῇ νυκτὶ πρὶν ἢ δὶς ἀλέκτορα φωνῆσαι τρίς με ἀπαρνήσῃ. | Et ait illi Jesus : Amen dico tibi, quia tu hodie in nocte hac, priusquam gallus vocem bis dederit, ter me es negaturus. | ወይቤሎ እግዚእ ኢየሱስ አማን እብለከ አንተ ትክሕደኒ ዮም ሥልሰ በዛቲ ሌሊት ዘእንበለ ይንቁ ዶርሆ ክልኤ ጊዜ። |
|---|
| 14:31 | ὁ δὲ ἐκπερισσῶς ἐλάλει· ἐὰν με δέῃ συναποθανεῖν σοι, οὐ μή σε ἀπαρνήσωμαι. ὡσαύτως δὲ καὶ πάντες ἔλεγον. | At ille amplius loquebatur : Et si oportuerit me simul commori tibi, non te negabo. Similiter autem et omnes dicebant. | ወአፈድፈደ ጴጥሮስ ትምክሕተ ወተሐልፎተ እንዘ ይብል እመውትሂ ምስሌከ ወኢይክሕደከ ወከማሁ ይቤሉ ኵሎሙ። |
|---|
| 14:32 | Καὶ ἔρχονται εἰς χωρίον οὗ τὸ ὄνομα Γεθσημανεί, καὶ λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ· καθίσατε ὧδε ἕως προσεύξωμαι. | Et veniunt in praedium, cui nomen Gethsemani. Et ait discipulis suis : Sedete hic donec orem. | ወሖሩ ዐጸደ ወይን እንተ ስማ ጌቴሴማኒ ወይቤሎሙ ለአርዳኢሁ ንበሩ ዝየ እስከ አሐውር ከሃ ወእጼሊ። |
|---|
| 14:33 | καὶ παραλαμβάνει τὸν Πέτρον καὶ Ἰάκωβον καὶ Ἰωάννην μετ’ αὐτοῦ, καὶ ἤρξατο ἐκθαμβεῖσθαι καὶ ἀδημονεῖν, | Et assumit Petrum, et Jacobum, et Joannem secum : et coepit pavere et taedere. | ወነሥኦሙ ለጴጥሮስ ወለያዕቆብ ወለዮሐንስ ምስሌሁ ወአኀዘ ይተክዝ ወይኅዝን። |
|---|
| 14:34 | καὶ λέγει αὐτοῖς· περίλυπός ἐστιν ἡ ψυχή μου ἕως θανάτου· μείνατε ὧδε καὶ γρηγορεῖτε. | Et ait illis : Tristis est anima mea usque ad mortem : sustinete hic, et vigilate. | ወይቤሎሙ ተከዘት ነፍስየ እስከ ለሞት ንበሩ ዝየ ወትግሁ እንከ። |
|---|
| 14:35 | καὶ προελθὼν μικρὸν ἔπιπτεν ἐπὶ τῆς γῆς, καὶ προσηύχετο ἵνα εἰ δυνατόν ἐστιν παρέλθῃ ἀπ’ αὐτοῦ ἡ ὥρα, | Et cum processisset paululum, procidit super terram, et orabat ut, si fieri posset, transiret ab eo hora. | ወእምዝ ተአተተ ሕቀ ወሰገደ ውስተ ምድር ወጸለየ ከመ ትኅልፍ እምኔሁ ይእቲ ሰዓት ለእመ ይትከሀል። |
|---|
| 14:36 | καὶ ἔλεγεν· ἀββᾶ ὁ πατήρ, πάντα δυνατά σοι· παρένεγκε τὸ ποτήριον τοῦτο ἀπ’ ἐμοῦ· ἀλλ’ οὐ τί ἐγὼ θέλω ἀλλὰ τί σύ. | Et dixit : Abba pater, omnia tibi possibilia sunt : transfer calicem hunc a me : sed non quod ego volo, sed quod tu. | ወይቤ አባ ወአቡየ ኵሉ ይትከሀለከ አኅልፋ እምኔየ ለዛቲ ጽዋዕ ወባሕቱ ፈቃደ ዚኣከ ለይኩን ወአኮ ፈቃደ ዚኣየ። |
|---|
| 14:37 | καὶ ἔρχεται καὶ εὑρίσκει αὐτοὺς καθεύδοντας, καὶ λέγει τῷ Πέτρῳ· Σίμων, καθεύδεις; οὐκ ἴσχυσας μίαν ὥραν γρηγορῆσαι; | Et venit, et invenit eos dormientes. Et ait Petro : Simon, dormis ? non potuisti una hora vigilare ? | ወገቢኦ ረከቦሙ እንዘ ይነውሙ ወይቤሎ ለጴጥሮስ ስምዖን ትነውምኑ ወኢትክል ተዐግሦ አሐተ ሰዓተ። |
|---|
| 14:38 | γρηγορεῖτε καὶ προσεύχεσθε, ἵνα μὴ ἔλθητε εἰς πειρασμόν. τὸ μὲν πνεῦμα πρόθυμον, ἡ δὲ σὰρξ ἀσθενής. | vigilate et orate, ut non intretis in tentationem. Spiritus quidem promptus est, caro vero infirma. | ትግሁ ወጸልዩ ከመ ኢትባኡ ውስተ መንሱት እስመ መንፈስ ይፈቅድ ወሥጋ ይደክም። |
|---|
| 14:39 | καὶ πάλιν ἀπελθὼν προσηύξατο τὸν αὐτὸν λόγον εἰπών. | Et iterum abiens oravit, eumdem sermonem dicens. | ወሖረ ካዕበ ወጸለየ ወኪያሁ ክመ ይቤ። |
|---|
| 14:40 | καὶ ὑποστρέψας εὗρεν αὐτοὺς πάλιν καθεύδοντας· ἦσαν γὰρ αὐτῶν οἱ ὀφθαλμοὶ καταβαρυνόμενοι, καὶ οὐκ ᾔδεισαν τί ἀποκριθῶσιν αὐτῷ. | Et reversus, denuo invenit eos dormientes (erant enim oculi eorum gravati), et ignorabant quid responderent ei. | ወገቢኦ ካዕበ ረከቦሙ እንዘ ይነውሙ እስመ ከብዳ አዕይንቲሆሙ ወኢየአምሩ ዘይነብቡ። |
|---|
| 14:41 | καὶ ἔρχεται τὸ τρίτον καὶ λέγει αὐτοῖς· καθεύδετε τὸ λοιπὸν καὶ ἀναπαύεσθε· ἀπέχει· ἦλθεν ἡ ὥρα, ἰδοὺ παραδίδοται ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου εἰς τὰς χεῖρας τῶν ἁμαρτωλῶν. | Et venit tertio, et ait illis : Dormite jam, et requiescite. Sufficit : venit hora : ecce Filius hominis tradetur in manus peccatorum. | ወመጽአ በሣልስ ወይቤሎሙ ኑሙ እንከሰ ወአዕርፉ ምዕረ እስመ ናሁ በጽሐ ጊዜሁ ወናሁ ያገብእዎ ለወልደ ዕጓለ እመሕያው ውስተ እደ ኃጥኣን። |
|---|
| 14:42 | ἐγείρεσθε ἄγωμεν· ἰδοὺ ὁ παραδιδούς με ἤγγισεν. | Surgite, eamus : ecce qui me tradet, prope est. | ተንሥኡ ንሑር ናሁ በጽሐ ዘያገብአኒ። |
|---|
| 14:43 | Καὶ εὐθὺς ἔτι αὐτοῦ λαλοῦντος παραγίνεται Ἰούδας ὁ Ἰσκαριώτης εἷς τῶν δώδεκα, καὶ μετ’ αὐτοῦ ὄχλος μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων παρὰ τῶν ἀρχιερέων καὶ τῶν γραμματέων καὶ πρεσβυτέρων. | Et, adhuc eo loquente, venit Judas Iscariotes unus de duodecim, et cum eo turba multa cum gladiis et lignis, a summis sacerdotibus, et scribis, et senioribus. | ወእንዘ ይትናገሮሙ በጽሐ ሶቤሃ ይሁዳ አስቆሮታዊ አሐዱ እምዐሠርቱ ወክልኤቱ ወምስሌሁ ብዙኃን ሰብእ ምስለ መጣብሕ ወአብትር እምኀበ ሊቃነ ካህናት ወጸሐፍት ወረበናት። |
|---|
| 14:44 | δεδώκει δὲ ὁ παραδιδοὺς αὐτὸν σύνσημον αὐτοῖς λέγων· ὃν ἂν φιλήσω, αὐτός ἐστιν· κρατήσατε αὐτὸν καὶ ἀπάγετε ἀσφαλῶς. | Dederat autem traditor ejus signum eis, dicens : Quemcumque osculatus fuero, ipse est, tenete eum, et ducite caute. | ወወሀቦሙ ትእምርተ ዘያገብኦ ወይቤሎሙ ዘሰዐምክዎ ውእቱ አኀዝዎ ወአጽንዕዎ ወሰድዎ። |
|---|
| 14:45 | καὶ ἐλθὼν εὐθὺς προσελθὼν αὐτῷ λέγει· ῥαββεί, καὶ κατεφίλησεν αὐτόν· | Et cum venisset, statim accedens ad eum, ait : Ave Rabbi : et osculatus est eum. | ወሶቤሃ መጽአ ኀቤሁ ወይቤሎ ረቢ ወሰዐሞ። |
|---|
| 14:46 | οἱ δὲ ἐπέβαλον τὰς χεῖρας αὐτῷ καὶ ἐκράτησαν αὐτόν. | At illi manus injecerunt in eum, et tenuerunt eum. | ወሰፍሑ እደዊሆሙ ላዕሌሁ ወአኀዝዎ። |
|---|
| 14:47 | εἷς δέ τις τῶν παρεστηκότων σπασάμενος τὴν μάχαιραν ἔπαισεν τὸν δοῦλον τοῦ ἀρχιερέως καὶ ἀφεῖλεν αὐτοῦ τὸ ὠτάριον. | Unus autem quidam de circumstantibus educens gladium, percussit servum summi sacerdotis, et amputavit illi auriculam. | ወመልሐ መጥባሕቶ አሐዱ እምእለ ምስሌሁ ይቀውሙ ወዘበጦ ለገብረ ሊቀ ካህናት ወመተሮ እዝኖ። |
|---|
| 14:48 | καὶ ἀποκριθεὶς ὁ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς· ὡς ἐπὶ λῃστὴν ἐξήλθατε μετὰ μαχαιρῶν καὶ ξύλων συλλαβεῖν με· | Et respondens Jesus, ait illis : Tamquam ad latronem existis cum gladiis et lignis comprehendere me ? | ወአውሥአ እግዚእ ኢየሱስ ወይቤሎሙ ከመ ሰራቂኑ ትዴግኑኒ መጻእክሙ ምስለ መጣብሕ ወአብትር ተአኀዙኒ። |
|---|
| 14:49 | καθ’ ἡμέραν ἤμην πρὸς ὑμᾶς ἐν τῷ ἱερῷ διδάσκων, καὶ οὐκ ἐκρατήσατέ με· ἀλλ’ ἵνα πληρωθῶσιν αἱ γραφαί. | quotidie eram apud vos in templo docens, et non me tenuistis. Sed ut impleantur Scripturae. | ወኵሎ አሚረ ሀሎኩ ምስሌክሙ እሜህር በምኵራብ ወኢአኀዝክሙኒ ወባሕቱ ከመ ይብጻሕ ዘውስተ መጻሕፍት። |
|---|
| 14:50 | καὶ ἀφέντες αὐτὸν ἔφυγον πάντες. | Tunc discipuli ejus relinquentes eum, omnes fugerunt. | ወኀደግዎ ኵሎሙ አርዳኢሁ ወጐዩ። |
|---|
| 14:51 | Καὶ εἷς τις νεανίσκος συνηκολούθει αὐτῷ περιβεβλημένος σινδόνα ἐπὶ γυμνοῦ, καὶ κρατοῦσιν αὐτόν· | Adolescens autem quidam sequebatur eum amictus sindone super nudo : et tenuerunt eum. | ወተለዎ አሐዱ ወሬዛ ዘይትዐጸፍ ሰንዱነ ዕራቆ ወአኀዝዎ ወራዙት። |
|---|
| 14:52 | ὁ δὲ καταλιπὼν τὴν σινδόνα γυμνὸς ἔφυγεν. | At ille rejecta sindone, nudus profugit ab eis. | ወኀደገ ሰንዱኖ ወጐየ ዕራቆ። |
|---|
| 14:53 | Καὶ ἀπήγαγον τὸν Ἰησοῦν πρὸς τὸν ἀρχιερέα, καὶ συνέρχονται πάντες οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ πρεσβύτεροι καὶ οἱ γραμματεῖς. | Et adduxerunt Jesum ad summum sacerdotem : et convenerunt omnes sacerdotes, et scribae, et seniores. | ወወሰድዎ ለእግዚእ ኢየሱስ ኀበ ሊቀ ካህናት ወተጋብኡ ኀቤሁ ኵሎሙ ሊቃነ ካህናት ወጸሐፍት ወረበናት። |
|---|
| 14:54 | καὶ ὁ Πέτρος ἀπὸ μακρόθεν ἠκολούθησεν αὐτῷ ἕως ἔσω εἰς τὴν αὐλὴν τοῦ ἀρχιερέως, καὶ ἦν συνκαθήμενος μετὰ τῶν ὑπηρετῶν καὶ θερμαινόμενος πρὸς τὸ φῶς. | Petrus autem a longe secutus est eum usque intro in atrium summi sacerdotis : et sedebat cum ministris ad ignem, et calefaciebat se. | ወተለዎ ጴጥሮስ እምርኁቅ ውስተ ውሳጤ ዐጸደ ሊቀ ካህናት ወነበረ ምስለ ወዓልያኒሆሙ ይስሕን መንገለ በርህ። |
|---|
| 14:55 | Οἱ δὲ ἀρχιερεῖς καὶ ὅλον τὸ συνέδριον ἐζήτουν κατὰ τοῦ Ἰησοῦ μαρτυρίαν εἰς τὸ θανατῶσαι αὐτόν, καὶ οὐχ εὕρισκον· | Summi vero sacerdotes et omne concilium quaerebant adversus Jesum testimonium ut eum morti traderent : nec inveniebant. | ወኀሠሡ ሊቃነ ካህናት ወኵሉ ዐውድ ሰማዕተ ሐሰት በዘያስተዋድይዎ ለእግዚእ ኢየሱስ ከመ ይቅትልዎ ወኀጥኡ። |
|---|
| 14:56 | πολλοὶ γὰρ ἐψευδομαρτύρουν κατ’ αὐτοῦ, καὶ ἴσαι αἱ μαρτυρίαι οὐκ ἦσαν. | Multi enim testimonium falsum dicebant adversus eum : et convenientia testimonia non erant. | ወብዙኃን እለ አስተዋደይዎ በሐሰት ወኢኀብረ ቃሎሙ። |
|---|
| 14:57 | καί τινες ἀναστάντες ἐψευδομαρτύρουν κατ’ αὐτοῦ λέγοντες | Et quidam surgentes, falsum testimonium ferebant adversus eum, dicentes : | ወቦ እለ ተንሥኡ ሰማዕተ ሐሰት ወነበቡ። |
|---|
| 14:58 | ὅτι ἡμεῖς ἠκούσαμεν αὐτοῦ λέγοντος ὅτι ἐγὼ καταλύσω τὸν ναὸν τοῦτον τὸν χειροποίητον καὶ διὰ τριῶν ἡμερῶν ἄλλον ἀχειροποίητον οἰκοδομήσω. | Quoniam nos audivimus eum dicentem : Ego dissolvam templum hoc manu factum, et per triduum aliud non manu factum aedificabo. | ወይቤሉ ንሕነ ሰማዕናሁ እንዘ ይብል አነ እነሥቶ ለዝንቱ ቤተ መቅደስ ዘእድ ገብሮ ወበሠሉስ ዕለት አሐንጽ ካልአ ዘእድ ኢገብሮ። |
|---|
| 14:59 | καὶ οὐδὲ οὕτως ἴση ἦν ἡ μαρτυρία αὐτῶν. | Et non erat conveniens testimonium illorum. | ወምስለ ዝኒ ኢኀብረ ስምዖሙ። |
|---|
| 14:60 | καὶ ἀναστὰς ὁ ἀρχιερεὺς εἰς μέσον ἐπηρώτησεν τὸν Ἰησοῦν λέγων· οὐκ ἀποκρίνῃ οὐδέν τί οὗτοί σου καταμαρτυροῦσιν; | Et exsurgens summus sacerdos in medium, interrogavit Jesum, dicens : Non respondes quidquam ad ea quae tibi objiciuntur ab his ? | ወተንሥአ ሊቀ ካህናት በማእከለ ዐውድ ወሐተቶ ለእግዚእ ኢየሱስ ወይቤሎ አልቦኑ ዘትሰጠው እንዘ መጠነዝ ያስተዋድዩከ። |
|---|
| 14:61 | ὁ δὲ ἐσιώπα καὶ οὐκ ἀπεκρίνατο οὐδέν. πάλιν ὁ ἀρχιερεὺς ἐπηρώτα αὐτὸν καὶ λέγει αὐτῷ, σὺ εἶ ὁ Χριστὸς ὁ υἱὸς τοῦ εὐλογητοῦ; | Ille autem tacebat, et nihil respondit. Rursum summus sacerdos interrogabat eum, et dixit ei : Tu es Christus Filius Dei benedicti ? | ወአርመመ ወኢተሰጥዎ ወኢምንተኒ ወካዕበ ሐተቶ ሊቀ ካህናት ወይቤሎ አንተኑ ውእቱ ክርስቶስ ወልዱ ለቡሩክ። |
|---|
| 14:62 | ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν· ἐγώ εἰμι, καὶ ὄψεσθε τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ἐκ δεξιῶν καθήμενον τῆς δυνάμεως καὶ ἐρχόμενον μετὰ τῶν νεφελῶν τοῦ οὐρανοῦ. | Jesus autem dixit illi : Ego sum : et videbitis Filium hominis sedentem a dextris virtutis Dei, et venientem cum nubibus caeli. | ወይቤሎ እግዚእ ኢየሱስ እወ አነ ውእቱ ወትሬእይዎ ለወልደ ዕጓለ እመሕያው እንዘ ይነብር በየማነ ኀይል ወይመጽእ በደመና ሰማይ። |
|---|
| 14:63 | ὁ δὲ ἀρχιερεὺς διαρρήξας τοὺς χιτῶνας αὐτοῦ λέγει· τί ἔτι χρείαν ἔχομεν μαρτύρων; | Summus autem sacerdos scindens vestimenta sua, ait : Quid adhuc desideramus testes ? | ወሠጠጠ አልባሲሁ ሊቀ ካህናት ወይቤ ምንተ እንከ ትፈቅዱ ሎቱ ሰማዕተ። |
|---|
| 14:64 | ἠκούσατε τῆς βλασφημίας· τί ὑμῖν φαίνενεται; οἱ δὲ πάντες κατέκριναν αὐτὸν ἔνοχον εἶναι θανάτου. | Audistis blasphemiam : quid vobis videtur ? Qui omnes condemnaverunt eum esse reum mortis. | ናሁ ለሊክሙ ሰማዕክሙ ጽርፈቶ ምንተ እንከ ትብሉ ወአግብኡ ፍትሐ ኵሎሙ ወይቤሉ ይቅትልዎ። |
|---|
| 14:65 | Καὶ ἤρξαντό τινες ἐμπτύειν αὐτῷ καὶ περικαλύπτειν αὐτοῦ τὸ πρόσωπον καὶ κολαφίζεν αὐτὸν καὶ λέγειν αὐτῷ· προφήτευσον, καὶ οἱ ὑπηρέται ῥαπίσμασιν αὐτὸν ἔλαβον. | Et coeperunt quidam conspuere eum, et velare faciem ejus, et colaphis eum caedere, et dicere ei : Prophetiza : et ministri alapis eum caedebant. | ወአኀዙ እምውስቴቶሙ ይውርቅዎ ወይጽፍዕዎ ገጾ ወይኵርዕዎ ርእሶ ወይቤልዎ ተነበይ ለነ ክርስቶስ መኑ ጸፍዐከ ወኮኑ ወዐልት ይጸፍዕዎ በሕቁ። |
|---|
| 14:66 | Καὶ ὄντος τοῦ Πέτρου κάτω ἐν τῇ αὐλῇ ἔρχεται μία τῶν παιδισκῶν τοῦ ἀρχιερέως, | Et cum esset Petrus in atrio deorsum, venit una ex ancillis summi sacerdotis : | ወእንዘ ሀሎ ጴጥሮስ ታሕተ ውስተ ዐጸድ መጽአት አሐቲ ወለት እምአእማተ ሊቀ ካህናት። |
|---|
| 14:67 | καὶ ἰδοῦσα τὸν Πέτρον θερμαινόμενον ἐμβλέψασα αὐτῷ λέγει· καὶ σὺ μετὰ τοῦ Ναζαρηνοῦ ἦσθα τοῦ Ἰησοῦ. | et cum vidisset Petrum calefacientem se, aspiciens illum, ait : Et tu cum Jesu Nazareno eras. | ወርእየቶ ለጴጥሮስ ይስሕን ወነጸረቶ ወትቤሎ አንተሂ ምስለ ኢየሱስ ገሊላዊ ሀሎከ። |
|---|
| 14:68 | ὁ δὲ ἠρνήσατο λέγων· οὔτε οἶδα οὔτε ἐπίσταμαι σὺ τί λέγεις. καὶ ἐξῆλθεν ἔξω εἰς τὸ προαύλιον, καὶ ἀλέκτωρ ἐφώνησεν. | At ille negavit, dicens : Neque scio, neque novi quid dicas. Et exiit foras ante atrium, et gallus cantavit. | ወክሕደ ወይቤላ ኢየአምር ወኢይጤይቅ ዘትብሊ ወወፅአ አፍኣ ኀበ ጸናፌ ዐጸድ ወነቀወ ዶርሆ። |
|---|
| 14:69 | καὶ ἡ παιδίσκη ἰδοῦσα αὐτὸν ἤρξατο πάλιν λέγειν τοῖς παρεστῶσιν ὅτι οὗτος ἐξ αὐτῶν ἐστιν. | Rursus autem cum vidisset illum ancilla, coepit dicere circumstantibus : Quia hic ex illis est. | ወርእየቶ ካዕበ ካልእት ወለት ወትቤሎሙ ለእለ ይቀውሙ ህየ ዝንቱኒ እምኔሆሙ ውእቱ ወክሕደ ካዕበ። |
|---|
| 14:70 | ὁ δὲ πάλιν ἠρνεῖτο. καὶ μετὰ μικρὸν πάλιν οἱ παρεστῶτες ἔλεγον τῷ Πέτρῳ· ἀληθῶς ἐξ αὐτῶν εἶ· καὶ γὰρ Γαλιλαῖος εἶ. | At ille iterum negavit. Et post pusillum rursus qui astabant, dicebant Petro : Vere ex illis es : nam et Galilaeus es. | ወእምድኅረ ሕቅ ካዕበ ይቤልዎ ለጴጥሮስ እለ ይቀውሙ አማን እምኔሆሙ አንተ ወገሊላዊ አንተ ወቃልከ ያዐውቀከ። |
|---|
| 14:71 | ὁ δὲ ἤρξατο ἀναθεματίζειν καὶ ὀμνύναι ὅτι οὐκ οἶδα τὸν ἄνθρωπον τοῦτον ὃν λέγετε. | Ille autem coepit anathematizare et jurare : Quia nescio hominem istum, quem dicitis. | ወአኀዘ ይትረገም ወይምሐል ከመ ኢየአምሮ ለውእቱ ብእሲ ዘትብሉ ወሶቤሃ ነቀወ ካዕበ ዶርሆ። |
|---|
| 14:72 | καὶ εὐθὺς ἐκ δευτέρου ἀλέκτωρ ἐφώνησεν. καὶ ἀνεμνήσθη ὁ Πέτρος τὸ ῥῆμα ὡς εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς ὅτι πρὶν ἀλέκτορα φωνῆσαι δὶς τρίς με ἀπαρνήσῃ. καὶ ἐπιβαλὼν ἔκλαιεν. | Et statim gallus iterum cantavit. Et recordatus est Petrus verbi quod dixerat ei Jesus : Priusquam gallus cantet bis, ter me negabis. Et coepit flere. | ወተዘከረ ጴጥሮስ ቃሎ ለእግዚእ ኢየሱስ ዘይቤሎ ሥልሰ ትክሕደኒ ዘእንበለ ይንቁ ዶርሆ ክልኤ ጊዜ ወበከየ። |
|---|